BLOG

Ezzel az írásommal azoknak szeretnék segíteni, akiknek kevés idejük, van, de szeretnének bojlival eredményesek lenni természetes nem agyontelepített vizeken. Hiszen a bojlizásnak megvan a maga varázsa!

Sokszor hallom, "hozzá van szokva a bojlihoz a hal?" Ez számomra mindig érdekes kérdés. A hal tudja  mi a jó neki, jó minőségű bojlinak/pelletnek nem fog ellenállni akkor se ha életében először látja. Akár az illata vagy az íze  vonzza oda, de ha ott van rá fog szívni a bojlira, vagy akár csak a kíváncsiság, és épp ezért alakítom ki az etetést úgy, hogy a hal számára "érdekes legyen" De nézzünk mindent sorba!

Helyválasztás:

A legfontosabb, hiszen az eredményességünk 60%-ban ebben rejlik, legalább is én így gondolom. Azért valljuk meg kell a helyismeret, de vannak olyan dolgok, amiket érdemes figyelni.

Mik ezek?

Nyílt vízterületre csak olyan indokolt esetben ülök le, ha előtte volt időm figyelni a vizet, és több halmozgást láttam ott. (Ez egyébként viszonylag ritka) De elő fordul, hogy nyílt vízen találom meg a halakat, akár a parttól 10-15 méter távolságban.

Mióta megkezdtem feederes „pályafutásomat” sokkal közelebb áll hozzám a klasszikus hosszúelőkés feederezés. Ez a módszer sokkal „agyalósabb”, sokkal többet lehet variálni, előkehossz, előkevastagság, horogméret, csalik stb…stb még sorolhatnám. Viszont vannak olyan szituációk, amikor nincs mese, kell a megalkuvás és a hosszúelőkés cucc mellékvágányra kerül, és elő kell venni a method technikát.

IRÁNY A TÓMAJOR!

Feederezés a kezdetektől, Károly Attilával