Már nagyon vártam ezt az alkalmat, amióta elhatároztam, hogy elkezdem a feederezést, most tudtam először kijutni a vízpartra.
Már otthon dilemmában voltam, hiszen nem tudtam eldönteni, hogy a két feeder technika közül melyiket válasszam. Végül arra jutottam egyik bottal methodozni fogok és egy kereső horgászatot végzek, a másik bottal pedig hosszúelőkézek és fixen egy helyre horgászok.
Reggel 5 órakor már a vízparton voltam, ahol a tógazda fogadott, váltottunk pár baráti szót, nos nem bíztatott meg. Elmondása szerin az elmúlt napokban pontyot senki nem fogott, csak elvétve 1-2 kárászt. A horgászattól ez nem szegte kedvem, hiszen minden vízparton töltött perc ajándék, bár kicsit aggasztott a dolog.
3 etetőanyaggal készültem a horgászatra, method módszerhez Profess Ready 2mm halibut pelletet, míg a hosszúelőkéhez a Profess Optima (májas/Fokhagyma) és Turbo(Pontyos) termékcsaládját készítettem be, ez utóbbi kisebb nagyobb pelletekkel van dúsítva, igazi pontycsemege.
A 2mm-es Ready-t 8mm-es minibojlival kínáltam fel methodkosárban
A Profess Turbo termékcsalád valóban fel van „turbózva”
Method horgászat
Ezzel a technikával egy kereső horgászatot végeztem. Legyező alakban dobáltam, eltérő távolságokban, így teljesen átpásztáztam az előttem lévő területet. 20 percenként dobtam újat, keresve a pontyokat, de sajnos ez nem vezetett eredményhez, pontosabban ezzel a technikával sikerült megakasztani a nap egyetlen pontyát ami sajnos merítés előtt lemaradt.
Ez a kép az ami miatt a nap egyetlen pontya elment, addig ügyeskedtem, hogy lefotózom a bot ívét, hogy a hal búcsút intett (de legalább a kép sikerült)
Klasszikus hosszúelőkés feederhorgászat
A hosszúelőkéssel fixen egy pontra horgásztam kiakasztott zsinórklipsszel, próbáltam a lehető legkoncentráltabban egy helyre bejuttatni a végszereléket. 15 dobást végeztem alapozó etetésnek, a távolsággal nem volt gond, hiszen ki volt akasztva, viszont az első dobások kicsit elmentek jobbra illetve balra, de nekem ez a tanulás része ebben a technikában, hozzáteszem a peca végére szinte minden dobás centire ugyan oda ment! Kezdetben 12-es horoggal kezdem, 70 cm-es 16mm-es előkével 15grammos feederkosárral. Az első fél óra után már lehetett látni kisebb halak jelenlétét az etetésen, viszont a kapások számát keveselltem, sőt ekkor hal még nem is volt, így finomítottam a végszereléken, 14-es horogra, ami 14-es előkén volt. A horogra 3 szem csonti került.
15 grammos kosárban a Profess Turbo
Jó döntés volt a finomítás, felpörögtek az események. Az első hal egy kis amur volt, (addig nem is tudtam, hogy van amur a tóban) azon meg végképp meglepődtem, hogy csontira éhezett meg.
Az első csonti kedvelő amur, ekkor azt hittem, hogy véletlen volt
Egymás után jöttek a kárászok és az amurok, nagyon jó kis pörgős peca volt, nem nagy halakról szólt, de igazából nem is az volt a cél. Végül 15 darab amurt fogtam csontival, ez már nem lehetett véletlen, a tavat ragadozó amurok lakják. :)
„tenyeres” kárászokat sikerült fogni
Finom szerelékkel ezek a kishalak fogása is élmény
Konzekvencia:
Nekem a feederezés még a tanulásról szól. Már az első horgászaton is sokat fejlődtem, szépen haladok lépésről lépésre.
Első és legfontosabb a dobás, bár a horgászat végére már nagyon pontosan dobtam a végszereléket, szinte centire ugyanoda, tovább kell gyakorolni, hogy minden mozdulat berögzüljön, a legapróbb részletig.
Második a végszerelék, ha valami nem megy nem szabad erőltetni, pontosabban váltani kell, jelen esetben a végszerelék finomítása hozta meg az eredményt.
Harmadik dolog pedig a „kevesebb néha több”, ha a method módszert nem erőltetem valószínű sokkal több halat sikerült fogni. Két botos horgászatnál a figyelem megoszlik, a másik bot újradobása is figyelmet von el. Legközelebb biztos „egybotozni” fogok.
Aktív, pörgős pecán vagyok túl, összesen 15 kis amurt fogtam, és 32 darab kárászt. Nagyon Jól éreztem magam a Tiszaeszlári Tómajorban, remélem legközelebb 1-2 ponty is tiszteletét teszi!
